|
|
|
A Karátsonyi
Andor kastélya az egyemeletes, klasszicista stílusú épület a legszebb
bánáti kastélyok egyike lehetne Szalai Attila felvétele
|
- 1932-ben,
gyermekkoromban, szemtanúja voltam, amikor gőzgéppel lerombolták gróf
Karátsonyi Jenő üresen hagyott kastélyát. Az emberek elhűlve nézték a
pusztítást. Senkinek nem volt közömbös annak a kastélynak a földig rombolása,
amelynek a falu legnagyobb része a megélhetését köszönhette, mégsem szóltak
egyetlen szót se - meséli KARAKÓ János, a 80. életévében járó kántor, aki
korábban főállású fényképészmester volt a faluban. Az épületanyagból aztán
lóistállót építettek az Aladár-majorságban. Mára az istállókkal együtt a
kúria is ebek harmincadjára jutott. Az elburjánzott erdőből előtűnő omladozó
falak, üresen tátongó gazdasági épületek nemcsak a gazdálkodás, hanem a
szellemiség csődjét is tanúsítják az egykori Torontál vármegye pusztuló
területén.
A Beodrán lerombolt kastély üresen maradt helyét és a
körötte levő parkot aztán felparcellázták, és házhelynek osztották szét a
falu lakói között.
Karátsonyi Andor kastélya sem járt jobban. Pedig az
egyemeletes, klasszicista stílusú épület a legszebb bánáti kastélyok egyike
lehetne. Ma is áll még a falu főutcáján az egykori, ma gépparkul szolgáló
csodás épülettel átellenben, de napjai meg vannak számlálva. Miután 1945-ben
a partizán ,,értékteremtők" a ,,bárók, grófok fasiszta naplopók"
jelszóval elvették az épületet - amelyben a Magyarország vármegyéiről az
1900-as években kiadott monográfia szerint sok értékes műtárgy és 2500 kötetes
könyvtár volt -, és néhány évig iskolát próbáltak működtetni benne. Most
pedig a tisztítószereket és piperecikkeket gyártó Hinom vegyi üzem savas
termékei marják a még megmaradt falakat, és pusztítják az egyre fogyatkozó,
valamikor talán franciakert fáit. Pedig ebben a kastélyban Munkácsy Mihály is
többször járt Szamossy Elek festő és restaurátor inasaként. Szamossy ugyanis
rendszeres látogatója volt a Karátsonyi családnak. Az újabbnál újabb portrék
festésén kívül a régiek restaurálását is végeznie kellett, ezért
természetesen az inasát is magával vitte.
A Karátsonyi család birtokába egyébként 1781-ben
került Beodra, amikor is Karátsonyi Bogdán örmény származású főnemes megvette
a kincstártól. A család 1591-ben Franciaországból érkezett és telepedett le a
moldvaországi Badocsányban, onnan pedig Erdélybe került, és ott vette fel a
Karátsonyi nevet. Címerlevelüket az egyik erdélyi fejedelemtől nyerhették. A
család nemességét, akárcsak grófi ágát is az erdélyi fejedelmek és a magyar
királyok többször megerősítették.
Miután Beodra a birtokukba került, a magyar és a
német római katolikus hívek számára először káplánságot, majd plébániát
hoztak létre, 1838-tól 1842-ig pedig felépíttették a Mária Magdolna-templomot
is. A templom bútorzatát több mint száz évvel ezelőtt Fogarasi János
asztalossegéd készítette, de itt van a Karátsonyi Irma által 1893-ban varrt
gobelinkép is, mely a kisded Jézussal a karjában Mária Magdolnát ábrázolja.
A gróf Karátsonyi család emlékét és címerét a beodrai
cserkészcsapat őrzi, a trianoni békediktátum előtt elhalálozott családtagok
örök nyugalmát pedig az altemplomban kialakított családi kripta őrzi.
Emlékük a felszabadulásnak mondott fordulatig
elevenen élt a faluban. A tárgyi emlékek megsemmisülnek, az épületek omladoznak,
a kastély éppúgy, mint a vele szemben álló, ugyancsak klasszicista stílusban
épített kísérőlétesítmény is. Annak utolsó tulajdonosát, Mohot Ádámot 1944.
őszén a partizánok verték agyon. Azok, akiknek korábban kenyeret adott.
KOVÁCS
Nándor
|